Párkánysarok töredéke körirat részleteivel Gertrúd királyné síremlékének fedlapjából Francia mester

Kőlemez derékszögű sarkáról letört darab. A hiányos magasságú saroktöredék homlokoldalát negyedpálcából, negyedhomorlatból, függőleges lemezből és rézsűből kialakított, fényesre csiszolt, sérült profil tagolja. A profil rézsűjén, a sarok mindkét oldalán antikva betűs felirattöredék látható: a saroktól balra egy szó vége […]NIA, az utolsó betű után sorközépre helyezett, rombusz alakú tagolójel; a saroktól jobbra két, függőleges betűszár töredéke. A töredék teteje és alja törött, alján 1,5–2 centiméter széles, érdesített illesztési felület maradványa látszik.
A saroktöredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, az egykori ciszterci apátsági templom négyezetében, az 57. sír és közvetlen környékén került elő 1981-ben. A töredék a MNG Régi Magyar Gyűjteményében őrzött további öt töredékekkel (ltsz. 92.5.7–11M) együtt Gertrúd királyné tumbájának a fedlapját alkotó, gerecsei vörös mészkőből faragott kőlemeznek volt a része, melyen az elhunyt királyné homokkőből faragott, angyalokkal övezett, életnagyságú szobra feküdt. A fedlap párkányának rézsűs felületén antikva betűs körfelirat futott körbe, amelynek a rekonstrukciója a kevés számú töredék miatt nem lehetséges, csupán két szó („anno” és „perennis”) egészíthető ki belőle. A mélyen faragott betűk vájatait feltehetően valamilyen fekete paszta töltötte ki, éles kontrasztot alkotva a fényes, mélyvörös felülettel. A francia szobrász által, Magyarországon faragott síremlék felállítására 1220 körül, a meggyilkolt királyné halála (1213†) után egy szűk évtizeddel később került sor.