Lábazati párkány töredéke Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Alacsony lábazati kőlemez ötszög alakú töredéke. A lábazati kőlemez teljes magasságát kitevő töredék elejét függőleges lemeztagból, negyedhomorlatból és negyedpálcából képzett, fényesre csiszolt párkányprofil alkotja, a teteje és az alja sík, a többi felülete szabálytalanul törött. A tetején, a profil mentén, 4–5 cm széles, a profiltól éles vájattal elkülönített, szemcsézett felületű illesztési sáv húzódik –ezen állt a síremlék domborművekkel díszített oldallapja–, míg az e mögötti felület durván megmunkált. A töredék alján, a széle mentén nagyjából 6,5 centiméteres, finoman szemcsézett sáv húzódik, mögötte a felület durván megmunkált.
A faragvány Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, az egykori ciszterci apátságban, a sekrestyekápolna hajójában került elő 1975-ben. A töredék a MNG Régi Magyar Gyűjteményében őrzött további hat töredékekkel (ltsz. 92.5.1–4M, 92.5.6M, 2024.2.3M) együtt Gertrúd királyné tumbájának a lábazatát képező kőlemez része volt, amit téglalap alakú, gerecsei vörös márványból (mészkőből) kifaragott darabokból illesztettek össze. A több darabból való kialakítást a tumba robosztus felépítménye indokolta. A francia szobrász által Magyarországon faragott síremlék felállítására 1220 körül, a meggyilkolt királyné halála (1213†) után egy szűk évtizeddel később került sor.