Párkánytöredék körirat részletével Gertrúd királyné síremlékének fedlapjából Francia mester

Kőlemez széléről letört darab. A kőlemez teljes magasságát kitevő, hozzávetőleg háromszög alakú töredék elejét negyedpálcából, negyedhomorlatból, függőleges lemezből és 45 fokos rézsűből kialakított, fényesre csiszolt profil tagolja. A profil rézsűjén egy szó végének antikva betűs […]NTIS·[…] töredéke olvasható. A töredék tetején, a profil mentén 5 cm széles, simára csiszolt sáv húzódik, míg mögötte, az egykor kővel érintkező felület durván megmunkált. Alján, a profiltól éles vájattal elkülönítve, a törés miatt csupán 3,5 centiméter széles, szemcsézett illesztési felületet maradt meg.
A feliratos párkány darabja Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, az egykori ciszterci apátsági templom kereszthajójának az északi szakaszában került elő 1969-ben. A töredék a MNG Régi Magyar Gyűjteményében őrzött további öt töredékekkel (ltsz. 92.5.7–8M, 92.5.10–12M) együtt Gertrúd királyné tumbájának a fedlapját alkotó, gerecsei vörös mészkőből faragott kőlemeznek volt a része, melyen az elhunyt királyné homokkőből faragott, angyalokkal övezett, életnagyságú szobra feküdt. A fedlap párkányának rézsűs felületén antikva betűs sírfelirat futott körbe, amelynek a rekonstrukciója a kevés számú töredék miatt nem lehetséges, csupán két szó („anno” és „perennis”) egészíthető ki belőle. A mélyen faragott betűk vájatait feltehetően valamilyen fekete paszta töltötte ki, éles kontrasztot alkotva a fényes, mélyvörös felülettel. A francia szobrász által, Magyarországon faragott síremlék felállítására 1220 körül, a meggyilkolt királyné halála (1213†) után egy szűk évtizeddel később került sor.