Krisztus meggyógyítja a bénát Giovanni Antonio Pellegrini

A festmény Máté evangéliumának ezt a részletét illusztrálja: „És íme hoztak hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert…”
Hogy pedig megtudjátok, hogy az Ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani, – akkor így szólt a gutaütöttnek: – Kelj fel, vedd az ágyadat és eredj haza. Ekkor az felkelt és hazament. Amikor a sokaság ezt látta, megdöbbent és dicsőítette Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek” (Máté 9, 1 – 8). Mint Ricci bozzettója (ltsz. 642), ez is a bécsi Karlskirche egyik óriási méretű oltárképéhez készült, csak néhány évvel korábban. Tanulságos a két olajvázlat összehasonlítása. Pellegrini „kézírása”, vagyis ecsetjárása még energikusabb, még látványosabban virtuóz, mint Riccié. Utóbbi sok rövid, közelről nézve kuszának tűnő, de festőileg mindig indokolt ecsetvonással dolgozik, Pellegrini széles, erőteljes húzásokkal, a megformálás mikéntjét mint bűvészmutatványt téve közszemlére. A sokaságból felmagasodó Krisztus gyógyító gesztusa, a tápászkodó beteg szemében megcsillanó hála, a csoda tanúinak mély megrendültsége átütő erővel jut kifejezésre. A színekből a legtisztább fény sugárzik, a lebegő angyalok és a legtávolabb állók feje szinte már csak fényjelenség, épp csak alakot öltenek, anyagtalanok és tünékenyek. Ebből az egyetlen műből is megértjük, miképpen lett Pellegrini a velencei rokokó egyik legünnepeltebb mestere, akit Európa arisztokráciája Bécstől Londonig és Párizstól Drezdáig versengve halmozott el megrendelésekkel.

© Tátrai Vilmos