Krisztus siratása Szent Wolfgang püspökkel és Szent Ilonával id. Lucas Cranach (műhelye)

A roskatag, öreg fenyőfa jobboldalt és az alkonyi fényben fürdő, mesés hangulatú tájháttér arra emlékeztetik a nézőt, hogy pályája elején Cranach a dunai iskola mestereinek bűvkörébe került. Az előtérben, középkori felfogást idéző kicsinyített léptékben a képet megrendelő család, férj, feleség és három gyermek jelenik meg imádkozó pózban. A két fiú az apával, a lány az anyával. Ismeretlen időpontban alul megcsonkították a képet, eredetileg mind a négy térdeplő figura egész alakját látni lehetett. Két oldalt a család két védőszentje tűnik fel: a 10. században élt Szent Wolfgang, Regensburg püspöke és Szent Ilona, Konstantin császár anyja, az igazi kereszt megtalálója. A Kálvárián még keresztre feszítve látjuk a két latort, de Jézust már levették a keresztről, és egyik kezét Mária, a másikat a fényűzően öltözött Mária Magdolna tartja. A Máriát kísérő két szent asszony és a legfiatalabb tanítvány, Szent János úgy hajolnak közel a halott Krisztushoz, hogy feje köré élő glóriát vonnak. A kavicsos talajon mint liturgikus ereklye fekszik a töviskorona. Már Magdolna ruhája is Cranach-korabeli német viselet, de ilyen az a fekete-kék öltözet is, amelyben az egymással beszélgető Arimathiai József és Nikodémusz jelenik meg. Ez utóbbi talán egy vallásos testvérület egyenruhája. A mellettük álló imádkozó asszony fejkendőjét is egykorú portrék modelljein látjuk viszont. A korszak itáliai művészetében ekkor már ritkaság, hogy a bibliai szereplők öltözete, legalább a szándék szintjén, ne a bibliai kort idézze.
©Tátrai Vilmos