Bár Monet és Pissarro mellett Renoir az egyik legelismertebb impresszionista festő volt, az 1880-as években eltávolodott pályatársainak korábbi szemléletétől és technikájától. A röpke pillanat rögzítésével felhagyva egy hagyományosabb utat követő festésmód felé fordult. „Ingres-inek” nevezett stílusával, a nagy francia mester klasszikus módszereit idézve, elsősorban a vonal és a rajz fontosságára helyezte a hangsúlyt.
A fiatal leánynak ez a bájos, kifinomult ábrázolása Renoir késői periódusában készült, amikor a művész ismét egy lazább, kötetlenebb festésmódhoz tért vissza. A kép feltételezett keletkezési idejét a modell fehér ruhájának részletei is megerősítik: a szűk derekú, magas gallérú, „sonkaujjnak” nevezett jellegzetes női ruhaféle 1890 után jött divatba. A képen ábrázolt leány a művész több, ebben az időben készült festményén megjelenik, de személyéről semmit nem tudunk. Az arckifejezés és pszichológiai jellemzés hiánya azonban arra utal, hogy a festmény nem portrénak készült, hanem inkább forma- és színtanulmányról van szó.