Nézz úgy a képekre mint egy filmplakátra!
#kamaszoknak
Ki lehet a férfi és mi történt? Mi köze a nőnek a férfihoz?
#leafejjel
Szereplők:
Jól öltözött, fiatal európai nő, úgy 16–18 éves. Szőke, kék szemű. Hófehér a bőre, tehát származása előkelő. (Régen nem volt szexi a napbarnította bőr. Csak a kétkezi munkások barnultak le munkájuk végzése közben.) Az arcán nem tükröződik érzelem.
Kicsit idősebb fiatalember (feje). Szakállas, haja hosszú és hullámos. Vonásai nemesek. Egész jóképű lehetett. A halál oka: lefejezés.
Díszlet/Helyszín:
Az ablakkivágatban egy középkori várra látunk rá, fenyvesekkel és magas hegycsúcsokkal a távolban.
Jelmez:
A lány drága ékszereket és divatos ruhát visel. Bársonykalapját marabutollak díszítik.
Kameraállás:
háromnegyedes képkivágás
Sztori:
Heródes (Júdea királya) vadházasságban élt elhunyt bátyjának feleségével. Keresztelő János (Jézus unokatestvére) ezt szóvá tette, ezért börtönbe zárták. Heródes a születésnapi vacsoráján megkérte mostohalányát, a szépséges Salomét, hogy táncoljon a vendégeknek. Jutalmul Salome bármit kérhetett cserébe. A lány Keresztelő János fejét kérte, amit tálcán meg is kapott.
Koncepció:
Egy német reneszánsz festő értelmezése ez: a lány ruhája ezért a festő korában divatos, német-szász udvarhölgyek öltözéke, illetve a háttérben látható hegycsúcsok is inkább a német tájra, semmint közel-keleti buckákra emlékeztetnek. A nők hatalmát hangsúlyozó #PowerofWomen történetek már akkoriban is nagyon népszerűek voltak. Figyeld meg, milyen hátborzongató a lány érzelemmentes arckifejezése. Milyen mai filmkarakterre emlékeztet téged? És milyen zenét tudnál elképzelni hozzá?
Special effekt:
A levágott férfifejet viaszból készült modell alapján festették. (Ugyanazt a fejet több képnél is felhasználta a festő. Katt ide!)
Review:
Ez a fiatal látogatók által leggyakrabban fotózott festményünk. Szerinted miért?
Teszteld magad, milyen jómegfigyelő vagy!
Két különálló festmény, mégis egyértelműen összetartozó. A világegyetem talán legismertebb történetének főszereplőit látjuk.
#acsábításhatalma
Szereplők:
Ereje teljében lévő, izmos és meztelen férfi. Jobb kezét hetykén csípőre téve egy furcsa lénnyel beszélget. Szarv formájú hajtincsei és hegyes szakálla egy szatírra emlékeztetnek.
Csábító fiatal nő, venusi jelenség. A férfihoz hasonlóan meztelen. A gyönyörű hajzuhatag és a szélesebb csípő mind nőiességét hangsúlyozzák. Titokzatosan néz a férfira, miközben két almát rejteget a kezében.
Lidérces arc kígyótesttel, színe egyedi, fémes csillogású kékeszöld. (Erről a jellegzetes színárnyalatról kapta a festő nevét: Grien.)
Díszlet:
egy fa(törzs)
Jelmez:
levelek a nemi szervek eltakarására
Kameraállás:
teljes alakos kivágás
Sztori:
A férfi és a nő prototípusát, Ádámot és Évát látjuk a bibliai Bűnbeesés történetéből. Éva a Gonosz (a kígyó) rábeszélésére megszegi Isten parancsát, szakít a tiltott fa gyümölcséből, és ráveszi a dologra Ádámot is. Tettük következményeként mindketten szembesülnek vágyaikkal és a fájdalommal, majd halandókká válnak.
Koncepció:
Igaz, hogy Ádám férfiassága megkérdőjelezhetetlen, mégis kettőjük közül itt Éváé a főszerep. Dürer talán legkiválóbb tanítványa számos alkalommal foglalkozott a női nem szexualitásból eredő démoni hatalmának témakörével #FemmeFatale. Éva az, aki a drámai fordulópontot előidézi. Milyen a férfiakat az ujja köré csavaró női karakterre emlékeztet ez az Éva?
Még, hogy az ördög a részletekben rejlik?
Miért olyan mérges ez a férfi? És a többiek kinek a pártján állnak?
#aközösségharagja
Szereplők:
Az előtérben a bal oldalon egy szinte állatias vonásokkal rendelkező férfi követ tart a kezében és fenyegetően néz a jobb oldalon szemlesütve álló fiatal nőre. A kettőjük között álló fiatal férfi egyfajta bíróként igyekszik békíteni. A háttérben lévő többi férfi mind egy-egy különleges karakter – kíváncsian figyelik a konfliktus alakulását, vizsgáztatják a „bírót”, vagy épp ránk szegezik a tekintetüket. Egytől egyig elképesztő figurák.
Díszlet:
nincs, fekete doboz
Jelmez:
ókori és reneszánsz viseletek vegyesen
Színek:
kék és vörös
Kameraállás:
háromnegyedes alakok, zsúfolt képtér, levágott képszélek
Sztori:
Házasságtöréssel gyanúsítottak meg egy asszonyt (jobb oldalon), amiért egykor megkövezés járt. Itt Európában ma már elképzelhetetlennek tűnik az ítélkezés és a büntetés ilyen jellegű végrehajtása, de akkoriban a közösségnek joga volt ehhez. Jézus (középen) a megbocsátás nevében védelmébe vette a nőt, és azt mondta a feldühödött férfiaknak, hogy „az vesse rá az első követ, aki maga is bűntelen”.
Koncepció:
A festő jó barátja volt Luther Mártonnak. A festményeiben gyakran foglalkozott az egyházalapító tanításaival. A karakterek ábrázolásánál bátran mutatta meg a csúf vonásokat. #amilyenbentolyankint Ha te írnád a szövegkönyvet, milyen mondatokat adnál az egyes szereplők szájába?
A bal felső sarokban egy szem figyel minket. Az arc többi részét nem látjuk, mégis nagyon kifejező ez az egyetlen részlet. Tudsz szemet rajzolni?
Mi ez a sok meztelen, szoborszerű test ezekben a lehetetlen, kitekert pózokban és bizarr közelségben?
#családiképpucéran
Szereplők:
Középen egy vakítóan fehér bőrű meztelen nő. A mellette álló fiatal fiúra néz, és kecsesen egy nyílvesszőt tart a kezében.
Bal oldalon egy meztelen, nyúlánk fiú, hatalmas szivárványszínű szárnyakkal, viszonozza a nő tekintetét, miközben egy íjat és egy nyílvesszőt emel könnyedén a feje fölé. A fegyvereit jelenleg nem használja.
Jobb oldalon az előtérben két kisgyermek virágkoszorúval játszik.
Bal oldalon a háttérben egy szörny fut ki a képből.
Díszlet:
kültéri és beltéri elemek együttese: hajnali égbolt, drapériák, váza rózsákkal, szikla
Kellék:
íj, nyílvessző, színházi maszkok
Jelmez:
nincs
Színek:
jéghideg fehér és érzéki rózsaszín
Kameraállás:
az alakokból felépített kompozíció kitölti a képteret
Sztori:
Amor, más néven Cupido (bal oldalon), Venusnak, a szerelem és a szépség római istennőjének (középen) volt a fia. Akit nyílvesszőjével eltalált, szerelembe esett.
Koncepció:
Az itáliai festő ezt az anyja-fia portrét több jelképes figurával is kiegészítette. Az eliszkoló, kígyóhajú szörnyeteg maga a Féltékenység; a játszadozó gyermekek pedig a viszonzott szerelemre utalnak. A lábaiknál heverő maszkok – amelyeket meg is taposnak – pedig a szerelemmel kapcsolatos negatív érzelmeket jelenítik meg, az ármánykodást vagy az elkeseredést. A természetestől való eltávolodás, a szokatlan pózok, az egyedi kompozíciók mind egy kifejezett látásmódot tükröznek: #manierizmus.
Kulisszatitok:
Az infravörös fényben készült fotó alapján tudjuk, hogy a kisgyerekek helyére először egy démoni vigyorú szatírt tervezett a festő.
Apró pixelekre bontottuk a festmény egyik részletét….
Miért ez a drámai megvilágítás? Milyen más színeket és formákat használ ez a festő!
#3snitt2ben #1pillanat3helyszín
Szereplők:
Az előtérben három férfi alszik a szabadban, kényelmetlen pózokban.
Középen egy férfi térdel és egy balról felhőn leereszkedő angyallal beszél. Az angyal kelyhet tart a kezében.
A háttérben fáklyát tartó katonák közelednek.
Díszlet:
kert fákkal és sziklákkal
Jelmez:
a férfiakon egyszerű tóga és köpeny, az angyalnak hatalmas fehér szárnya van
Színek:
éjszakai fényhatás, erős kontrasztok, lobogó színek
Kameraállás:
három kép a képben, irracionális térkezelés, váltakozó nézőpont
Sztori:
Jézus az utolsó vacsora után a Getsemáné-kertbe ment az apostolokkal. Míg imádkozott, a tanítványok elaludtak. Jézust halálfélelem kerítette hatalmába, egy angyal jelent meg neki, aki „megerősítette”. A képen a kehely két dologra is utal: Isten ítéletére, másrészt Isten kegyelmére (fényesség=remény).
Koncepció:
Ez a látomásszerű festmény három történeti szálat mutat meg egy képsíkon. El Greco, a Görög, mestere volt a misztikus hangulatnak, amelyben minden lebeg, az alakok természetellenesen megnyújtottak, a színek erősek és a fény vakító #eksztázis. El Greco hatása a modernizmusra egyértelmű: nézd meg például Picasso műveit.
Tudsz absztraktul? Fordítsd át, mit látsz.
El Greco nagy hatással volt számos 20. századi festőre, köztük Picassora is. Próbáld meg absztrakt formákká alakítani a Görög, Krisztus az Olajfák hegyén című festményének figuráit!